Felhasználói vélemények a TÉNÉRÉ-ről

CsLacc:

“Az új Ténéré-ről egyenlőre szinte csak jót tudok írni. 1,5 hónapja van nálam és 5800 km van benne. Megjártam vele a Fogarasokat, a Bánfyhunyad-Albac (ld. barangoló) túrát, a múlt héten a Békéscsaba- Belényes-Padis, Bánfyhunyad-Királyhágó- Bratka-Erdődámos-Belényes-Békéscsaba karikát (ld. barangolon a móc föld szélén, ill. az én képeim a picasan).

A Caponorddal előtte sok-sok aszfalt km-t tettem meg (87500) és kevesebb terepet, ehez hasonlítva a Ténéré aszfalton kevesebbet tud, de még éppen elég. 120-at simán lehet vele utazni, de a barangolos 100-110 tetszik neki jobban 5 ezerig szinte semmi vibráció nincs, de utánna igen. A fogyasztás csodálatos 3,8-4,2 között változik. 500 km felett lehet elmenni a 22 literes tankkal!

A futómú jól eltalált, az ideális kompromisszum. Aszfaltom a még nem leng be (lehet rövidet fékezni nem térdepel le az eleje), terepen viszont nem túl pattogós. A hátulja egy kicsit kemény, de ha már van egy doboz fent vagy csomag, akkor pont jó. (a csillapítás nem állítható) Száraz aszfalton kivállóan dönthető és a fék is jól teljesít, de esőben tolja az elejét, így csak visszafogott tempó lehetséges. Terepen a tele tankot megérzi, de ha kevesebb a benga, akkor nagyon könnyű virgonckodni vele. A hasmagasság megfelelő (nekem még nem feküdt fel). Igazából teljesen egyetértek a mostani Motomix-ben megjelent tesztel, ha elolvassátok, akkor egy korrekt cikk szerintem. Hard enduronak nem használható a Ténéré, mert nem is az akar lenni, hanem az ideális középút ahoz, hogy eljuthass oda, ahol már érdemes elhagyni az aszfaltot!(nem kell utánfutón cipelned)

Tisztában voltam vele, hogy aszfalton kevesebb lesz, de amennyivel jobb terepen az az igazi élmény. A száguldozás kizárt vele és ez azért jó, mert le tudod venni a szemeidet az aszfaltról, hogy megnézhesd merre is jársz!!!

2 dolog van amivel elégedetlen vagyok:

1: a lábtartók túl közel vannak a vázhoz, ezért ha felállsz a gépen és csizma van rajtad enyhén O-láb pozíciót kell felvenned. (enyhén zavaró)

2: én a lábtartó gumi borítását rögtön levettem, mert a fogazottat szeretem! 🙂 Sajnos a hátsó fékpedált nem lehet eléggé tág határok között állítani, ezért fékezéskor a lábom nem tudom lerakni a lábtartóra. Így nagyon nehéz adagolni a hátsóféket, amely egyébként nagyon jól fog és adagolható is, csak kissé nehéz adagolni levegőben tartott lábbal! 🙁 Már alakítottam az erőátviteli csatlakozáson, de mostmár valamit vágnom kell, hogy helyet nyerjek! (kifejezetten idegesítő)

Egyébként az egész gép Yamaha Italia: a fékek Brembo, a blokk Minarelli gyártmány, a felnik San Remoban készültek, a kipu Lambertini, a matrica Yamaha! :-))”

Sulyi:

“A hét végén elég sokat motoroztam a Pádisban a Tenerével amin nem volt csak egy topcase majdnem üresen, a KTM Adventure-n direkt rajthagytam két fullra pakolt oldaldobozt, hogy megnézzem terhelten hogy viselkedik. Terepen megállapítottam a KTM futómű verhetetlen ég és föld a két motor, a Yamahát is egész jól lehet terelgetni de hamar elérkeznek a határok. A motor és a váltó a Yamahán utcásra van hangolva, a KTM hajtáslánc terepen ideális. Ez valszeg azért van mert az Adventure riding fogalmát a két gyár másképp értelmezi. Kétségtelen, ha már felülsz a motorra érzed a különbséget, Teneré üléspozíciója kényelmes-utcás, a KTM-en úgy ülsz mint egy endurón ami utcán nem túl ideális. A karbis motor nekem jobban fekszik, a Yamaha sebességfokozatai elég hosszúak, ami terepen nem túl jó szerintem, mert az erő úgy is csak egy szűk tartományban áll rendelkezésre csak illúziót kelt a motor. Szerintem megpakolva, ahogy egy ilyen adventure típusú motorhoz illik, ez a futómű komoly gáz. Nekem nagy csalódás ahogy B.Jani is írta a használt anyagminőségek. Minden szénacél és olcsó műanyag, olyan mintha gyerekjátékot vennél nem pedig motort. A KTM-en minden minőségi könnyűfém a váltó és fékkaroktól kezdve a váz és még sorolhatnám. A műszerfal-orrész kialakítás meg szabályosan a sofőr pozíciójából nézve durva és igénytelen. Egy motor vásárlásánál fontos számora, hogy legyen stílusa és alapjában véve egyéniség legyen. A Teneré nem az nekem, csak az elődei hínevéből adódóan mindannyian azt hittük ez lesz a tuti. Én semmi pénzért nem cserélném el. Azt mondjátok majd, a megbízhatóság. Megjegyzem Atyszucs vadi új Teneréje 1500 km. megtétele után blokcserére szorult és ez tény. Nekem fontos, hogy egy motornak egyénisége legyen, a KTM egy kicsit ronda előről, rezeg mint a Hoffer-traktor, utcán nem túl kényelmes, de amire való azt nagyon tudja és ezért imádnivaló. Ezért vettem GS-t is annak idején. Ránézel és csak mosolyogni tudsz és ellágyul a szíved. Olyan mint a nő. Hiába kicsit sánta, kicsit púpos, de ha jól főz és marha jó az ágyban csak szeretettel tudsz rá gondolni és el nem “cserélnéd” semmi pénzért. Egyébként a mostani őszi túránkon minden eldől és okosabbak leszünk, mert majd szélsőséges körülmények között is levizsgáznak majd élesben, teljes terheléssel meg minden. Leht, hogy azután másképp fogok mindkét motorról vélekedni, de most ez van és hangsúlyozom a fentiek az én abszolút szúbjektív meglátásomat tükrözik.”

CsLacc:

“Én is mentem az LC4-el. Terepen mindenképpen jobb a KTM. Könnyebb, erősebb, alacsony fordulaton simább. A futóműve nagyságrendekkel jobb, de minden este légtelenítést igényel komoly igénybevétel után, mert különben elfossa magát a teló. Valóban nemesebb anyagokból van a KTM, jobb a lábtartó kialakítása a kiálláshoz. Ezen is minden műanyag egyébként. A KTM viszont gecire ráz!!! Elképesztően!!! Nekem ez nem jön be. Aszfalton egyértelműen kevesebb, mint a Ténéré. A fogyasztása is 5-6 liter között mozog a Ténéré 4 literjével szemben. Elismerem, hogy kezelhetőségben az állandó nyomású karbinak nincs párja, de az injektorok között a Ténéré injektora már eléggé finom. (a karbinak meg eu-ban vége!!!Kíváncsi leszek a KTM injektorok finomságára!) A futómű viszont vitathatatlan előnye a KTM-nek. Nem hiába a White Power csak nekik fejleszt ez azért nagy előny! Az én tereptapasztalataim minimálisak, de arra rá kellett jönnöm, hogy a Ténéré gyári gumijai terepre alkalmatlanok. Szinte semmi oldaltartásuk nincs és fékezni is szinte lehetetlen, mert azonnal megcsúszik. A KTM rugós oldaltámasza (csak extra ként rendelhető) kifejezetten idegesítő! Megemeled a gépet és már fel is csapódott.

El kell dönteni, hogy ki mit akar:

– A KTM terepen jobb a széles lábtartókon kivállóan lehet állni és nem olyan fárasztó, mint a Ténéré keskeny lábtartói.
– A Ténéré utcán kényelmesebb, de megfelelő gyakorlattal el lehet vele terepen is menni, ott ahol az LC4 Adventure elmegy.

Személy szerint azért nem vettem KTM-et, mert 5 volt LC4 tulajjal beszéltem és mindenkinek tört a blokkban valami. Természetesen a Ténéré is ugyanaz a zacskós tej és itt is bele lehet nyúlni a lecsóba!

Összességében a jelenlegi LC4 nagyon jó és kiforrott motor és az egész világon bizonyított extrém körülmények között is. Az egyik karbis utolsó dinoszauruszok egyike! Terepen jobb, de én a megtett kilométereim nagy részét aszfalton vagyok kénytelen megtenni. Hard terepre egyik sem való, de a KTM futóműben és alacsony fordulati kezességben tényleg jobb. Az ergonómiája jobban a terepezésre van igazítva. Egyben az utcán ez a hátránya is. Gecire ráz!!! Tökös kemény legénynek kell lenned, hogy nagyobb távokat megtegyél vele. A keskeny nyereg hosszútávon nem kellemes. Ez egy kifutó modell, mert ősztől jön a 690 Adv., ami már injektoros lesz az Eurokraták okosságai miatt. Akkor elvész a karbi adta kezesség, ami terepezésnél kifejezett előny. A megbízhatóság eddig sem volt a KTM elsődleges hírneve, de a “Ready to Race” feeling agymosása eléggé hatékonynak tűnik, ha felülsz rá egyből megérzed!”